Szomorú tendenciára lettem figyelmes az utóbbi időben a baráti társaságomban: különböző indokokkal ugyan, de egyre többen hagyják el az országot azzal a céllal, hogy végérvényesen valahol máshol vessék meg a lábukat, és találják meg a boldogulást. Az egyik volt évfolyamtársammal kezdődött: Erasmus ösztöndíjjal ment ki Hollandiába – aztán a diplomaszerzés után visszament, és ottragadt. A következő a bátyám exbarátnője volt – amikor fél évre kiment Németországba, még nem volt ex, de aztán a fél évből több lett, ők pedig realizálták a bátyámmal, hogy hosszú távon immár nem igazán tudják összeegyeztetni az életüket. Őt az egyik legjobb barátnőm követte, a kaput azonban az tette be nálam végleg, amikor az unokatestvérem, akivel úgyszólván együtt nőttünk fel, váratlanul bejelentette, hogy kapott egy remek állást Németországban, úgyhogy Auf Wiedersehen.
Megértem mondjuk igazából mindegyiküket – különösen az unokatestvéremet, ő ugyanis környezetmérnökként végzett, és mindig is elkötelezett harcosa volt a környezetvédelemnek, Németország pedig sokkal hangsúlyosabban foglalkozik a témával, illetve sokkal inkább támogatja az ezzel kapcsolatos projekteket és beruházásokat annál, mint amit nálunk tapasztalni lehet. Számon kérhetném persze, hogy miért nem látja meg a nemes kihívást a helyzetben, és tör utat az elképzeléseinek a saját hazájában, ezzel is előremozdítva a klímavédelem ügyét – de nem teszem, mert nem hiszem, hogy ehhez bárkinek is joga van. Azon kívül én magam sem tudom, hogy vállalnék-e ilyen prófétaszerepet, miközben családra, nyugodt, kiszámítható életkörülményekre és biztos állásra vágyom.
Szóval, mondom, megértem azokat, akik elmennek, de azért rossz érzés. Elég sokat beszélgetek mostanában az unokatestvéremmel erről – nem azért, hogy nyomasszam, hanem mert így könnyebb megemésztenem a döntését. Legutóbb (hogy egy kicsit kimozdítson a letargiámból), mutatott nekem egy magyarországi céget – azt hiszem, azt akarta ezzel demonstrálni, hogy itthon is vannak azért előremutató kezdeményezések, mert tudja, hogy a sok elköltöző ismerős azt a fájó érzést kelti bennem, hogy ez az ország mindenki szerint egy süllyedő hajó, ahonnan csak az olyan ostobák nem dobbantanak, mint amilyen én is vagyok. Szóval mutatott egy oldalt: a Klíma Global weboldalát.
Úgy került velük kapcsolatba, hogy a szülei nemrég szereltettek be légkondicionáló berendezést a házukba (elviselhetetlenek már a nyári hőhullámok enélkül), és nagy örömmel fedezte fel, hogy a cég egyébként nem csak klímaberendezésekkel, hanem hőszivattyúkkal is foglalkozik. Mivel én magam nem sokat tudok a hőszivattyúkról (furcsa egy szó, mégis hogyan lehet a hőt “szivattyúzni”, meg egyáltalán minek?), általános magyarázatba kezdett az efféle rendszerek hasznáról és működési elvéről. Ezzel párhuzamosan megmutogatta viszont, hogy ha valaki nincs abban a szerencsés helyzetben, amiben én, és híján van a szakmai előképzettséggel rendelkező rokonoknak, akkor a Klíma Global weboldalán is megtalálja a szükséges információkat – teljesen közérthető módon megfogalmazva, a legfontosabb, alapvető tudnivalókra fókuszálva.
Az oldal fejlécében négy menüpont segíti az eligazodást: választhatunk egyrészt, hogy a klímaberendezésekről vagy a hőszivattyúkról szeretnénk olvasni, másrészt böngészhetjük a blogot is, ahol például a pályázati lehetőségekről vagy a klíma és a hőszivattyú összevetéséről találhatunk cikkeket, a kapcsolat menüpontban pedig értelemszerűen az elérhetőségeket találjuk meg. Meglehetősen letisztult és könnyen kezelhető tehát a felület. Amennyiben a klíma vagy a hőszivattyú menüpontot választjuk, egy jól strukturált, orientáló fejezetcímekkel ellátott, átlátható szöveget kapunk, amely összeszedett és rendszerezett információkkal lát el az említett berendezések működésével és előnyeivel kapcsolatban. A hőszivattyú esetében különösen fontos az alapoktól indítani, míg ugyanis klímaberendezésekkel valószínűleg mindenki találkozott már, és a működéséről is van némi fogalma, addig a hőszivattyúról jó eséllyel az emberek igen nagy hányada még csak azt sem sejti, mi fán terem. A Klíma Global ezt a szempontot abszolút szem előtt tartva kezd bele az általános magyarázatba, így a lényeget illetően könnyen képbe kerülhet bárki, anélkül, hogy bonyolult szakcikkeket kellene böngésznie vagy különösebb műszaki ismeretekkel rendelkeznie. Első körben egy rövid összehasonlítást kapunk a többi fűtési rendszerrel, amelyből hamar kikristályosodik a hőszivattyúk legnagyobb előnye: a szilárd tüzelőanyagot hasznosító fűtési rendszerekhez képest (amelyek rengeteg kormot és füstöt termelnek) sokkal környezetbarátabb, az árammal és gázzal működő rendszerekhez képest pedig lényegesen olcsóbb és veszélytelenebb. Ezt követően röviden képet kaphatunk a hőszivattyúk működési elvéről: lényegük tulajdonképpen az, hogy a talajból vagy a levegőből nyert energia segítségével melegítik fel számunkra a belső fűtésrendszerben keringetett vizet. A többfunkciós hőszivattyúkat egyébként nem csak fűtésre, de hűtésre is használhatjuk (hiszen tulajdonképpen a légkondicionáló is egyfajta hőszivattyú). Megismerhetjük a hőszivattyúk különböző típusait is, amelyeket a hasznosított közeg alapján kategorizálnak (vagyis az alapján, hogy honnan nyerik az energiát) – ennek megfelelően beszélhetünk talajkollektoros és talajszondás hőszivattyúkról, kútvizes víz-víz hőszivattyúkról, továbbá levegő-víz és levegő-levegő hőszivattyúkról is.
Fontos leszögezni, hogy az a szempont, mely szerint a hőszivattyú olcsóbb más fűtési rendszereknél, természetesen csak az üzemeltetés tekintetében igaz: a telepítése ezzel szemben meglehetősen költséges beruházás tud lenni (ezért is jöhetnek jól a különböző pályázatok és támogatások). Utóbbiból következik az is, hogy rendkívül fontos tényező a megtérülési idő – egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy ha már jelentős összeget invesztáltunk valamibe, akkor ez a befektetés mennyi idő után térül meg számunkra. Ahhoz, hogy a beruházásunk kifizetődő legyen, fontos, hogy megfelelő szakembereket válasszunk, akik a megfelelő alkatrészek és készülékek telepítésével, valamint a saját hozzáadott szakértelmükkel garantálják számunkra az időtálló minőséget. A Klíma Global azonban ebből a szempontból is jó választás – a területen szerzett sokéves tapasztalatuk a garancia arra, hogy biztos kézzel irányítják majd a folyamatot, amennyiben őket bízzuk meg a hőszivattyúnk telepítésével.
Ehhez egyébként semmi extra erőfeszítést nem kell tennünk – az oldal egy nagyon kényelmes online felületet kínál a kapcsolatfelvételre, ahol néhány egyszerű adat beírásával jelezhetjük az érdeklődésünket a cégnek, ők pedig rövid időn belül felveszik velünk a kapcsolatot telefonon. A telefonos egyeztetést mindig követi egy helyszíni felmérés is, ahol a kiérkező szakember felméri a terület és a ház adottságait – ennek fényében lehet eldönteni ugyanis, milyen típusú hőszivattyú telepítésére alkalmas az otthonunk.
Az oldalon egyébként számtalan hasznos, továbbvezető cikk is szerepel – van, amelyik a cég által forgalmazott márkák bemutatásával, vagy éppen a befektetési költséges részletezésével foglalkozik. Utóbbiból kiderül például, hogy egy hőszivattyús rendszer kiépítése és beüzemelése bizony milliós nagyságrendben mozog, de tájékozódhatunk arról is, hogy melyik típusú hőszivattyú nagyjából milyen költségekkel (valamint egyéb természetű előnyökkel ér hátrányokkal) jár. Olvashatunk azonban cikket arról is, hogy a házunk fűtésén vagy hűtésén kívül milyen egyéb funkciókat tölthet be egy hőszivattyú – fűthetjük vele például a medencénk vizét is.
Egyszóval ha fontos számunkra a környezetvédelem, és szeretnénk zöldebbé tenni az otthonunkat, akkor nem kell feltétlenül Németországig szaladnunk – itthon is megtehetjük. Már persze ha elegendő tőke áll ehhez rendelkezésünkre. (Az meg már megint más kérdés, hogy a lakosságnak mekkora hányada rendelkezik az ehhez szükséges tőkével – de bizonyos réteg számára talán némi reménysugarat jelentenek a különböző otthonfejlesztési pályázatok). Ha pedig úgy döntünk, hogy beruházunk egy hőszivattyús rendszerre, akkor a Klíma Global erre az egyik legjobb választás.